- Újra megcsináltad a busz imaginációt. -Meg Anonymuos, kicsit kétségek gyötörtek, hogy most merre tovább és mi akadályoz, vagy hogy ebben a történetben én mennyire vagyok hunyó. - Mit láttál az imaginációban most? - Egy vaksötét helyen haladtunk a buszon, hiába a fényszórók, nem igazán lehetett…

Reggeli után leülök egy kávéra végig gondolni, hogy mit álmodtam.- Semmi zene? - kérdezi a Renegát.- Ugh, még a kávémat sem ittam meg... Mit akarsz?- Ha már így kérdezed, egy trópusi szigetet, ahol a búvárkodás rejtelmeit oktathatnám a turistáknak. De most beérem zeneileg a Positive Visualisationnel…

Kicsit felgyorsultak az események, szóval próbálom leírni őket, mielőtt elfelejteném a részleteket.  Üvegen kopogtatnak, erre ébredek, körbe nézek, hogy hol is vagyok. Az elképzelt házunk elképzelt amerikai konyhájába és éppen a Renegát mosolyog az arcomba, csak jelen pillanatban Ace Ventura gumi…

Az előző terapeutám szokott megosztani imaginációs gyakorlatokat, néha szeretem azt gondolni, hogy egy-egy még nekem szól, hiába van vége. Szóval ebben a gyakorlatban egy buszt kellett vezetni egy elképzelt tájon. Természetesen én a hófödte hegycsúcsokat vettem célba a fenyves szerpentinen és aztán…

Terápia előtti napokban a végtelenségig tudok agonizálni, hogy most mi legyen. Most tényleg verjem meg azt az embert egy imaginációban, mi van, ha tévedek? Akarok-e egy Mel Gibsoni Passiót a fejemben leforgatni? Nem szeretem a rossz képeket a fejemben. A végtelenségig tud mostanában feszülni a…