Fehérszobázom, mert feszült vagyok. Valamiért mérges vagyok, hogy a harmadik interjún is elhangzott az a kérdés, hogy miért gondolom magamat alkalmasnak a munkára. A feszültség abban mutatkozik meg, hogy sokat motyogok magamban ezzel kapcsolatban.A fehérszoba néha átalakul planetáriummá és az…

Fehér szobában vagyok, az ajtón kijön egy feketeörvény, tovább megy, majd kilebeg egy pici fekete sakk figura, a király, majd egy tigris jön, a tigris fáradt, örül a simogatásnak, visszamegyek vele a baloldali ajtón, fekete hajfonákokba gubancolódok és felfelé húzom magamat ...spirálosan, körbe…

24/02/10I am a person of my own and not a lesser person. 24/02/14Maybe I need someone to hate, more than to love. 24/02/15How do you go against your own development?Maybe my need to hate stems in the past.Maybe I am still afraid, that no-one wants me. 24/02/19Maybe I learnt no thing worths…

Ha nem is belső feszültséget, de egy nagy adag depi nyugtalanságot éreztem az elmúlt két napban, így megcsinálom a fehérszoba imaginációt.Az első kép egy gőzmozdony, amely elindul, régi osztálykirándulásos képek jutnak eszembe, szétszórt szotyi a vonat padlóján, zötykölődés, zöld táj. Zsupsz vissza…

Egy virágot kellett elképzelni, egy piros-márványozott szélű bazsarózsa volt az, aztán azt, hogy a szívem vonalába kerül a virág és körbe fonja a testemet indákkal és rajtuk megannyi új virág bimbózik és virágzik ki.Itt átmentem Renegátba és egy kicsit úgy éreztem magamat, hogy "I did not sign up…

Imagináció yoga utánElvileg valami békés tó lett volna az imagináció, de már a relaxációs résznél külön utaskodott az elmém. Azt éreztem, hogy búvárkodom, a vízben vagyok, nézem a koralzátony élővilágát. "Letérdelek" egy homokpadkára, a tenger mélyén vagyok és mégis átjár a fény.Becsatlakozom az…

- Újra megcsináltad a busz imaginációt. -Meg Anonymuos, kicsit kétségek gyötörtek, hogy most merre tovább és mi akadályoz, vagy hogy ebben a történetben én mennyire vagyok hunyó. - Mit láttál az imaginációban most? - Egy vaksötét helyen haladtunk a buszon, hiába a fényszórók, nem igazán lehetett…

Reggeli után leülök egy kávéra végig gondolni, hogy mit álmodtam.- Semmi zene? - kérdezi a Renegát.- Ugh, még a kávémat sem ittam meg... Mit akarsz?- Ha már így kérdezed, egy trópusi szigetet, ahol a búvárkodás rejtelmeit oktathatnám a turistáknak. De most beérem zeneileg a Positive Visualisationnel…

Kicsit felgyorsultak az események, szóval próbálom leírni őket, mielőtt elfelejteném a részleteket.  Üvegen kopogtatnak, erre ébredek, körbe nézek, hogy hol is vagyok. Az elképzelt házunk elképzelt amerikai konyhájába és éppen a Renegát mosolyog az arcomba, csak jelen pillanatban Ace Ventura gumi…

Az előző terapeutám szokott megosztani imaginációs gyakorlatokat, néha szeretem azt gondolni, hogy egy-egy még nekem szól, hiába van vége. Szóval ebben a gyakorlatban egy buszt kellett vezetni egy elképzelt tájon. Természetesen én a hófödte hegycsúcsokat vettem célba a fenyves szerpentinen és aztán…