- Mit lógatod itt a lábad?
- Helló Anonymous. Felismered a helyet?
- Azt látom, hogy egy várfalon vagyunk és előttünk elterül egy erdő.
- Ez itt kérlek Déva vára. Utána néztem megint Wikipédián, ez a hely tényleg létezik, de mint látod a vár már elég romos. A habarcs nem állta meg az idő vas fogát. Azon gondolkodtam, hogy ki is Kőmíves Kelemenné. Legalábbis többször elhangzott ez a kérdés terápián és nem tudtam megválaszolni. Amit többször megkérdeznek, az fontos, szóval elkezdtem rajta gondolkodni, meg ugye agresszió, meg kés, szóval ez amolyan létkérdés, nemde?
- Bármiből lehet létkérdést csinálni. Mire jutottál?
- Először anyu jutott eszembe. Gyerekként biztosan mártírként gondoltam rá, de most már másként látom őt, kicsit rossz is ezt kimondani, de anyu egy csaló. Anyu túl sok szerepet próbált mindig is eljátszani: a hercegnőt, a gyógyítót, a boszorkányt, a feleséget, az anyát, a szeretőt, a munkást, a művészt, a vállalkozót és a mártírt, de sohasem önmagát, így előbb vagy utóbb mindig csalásra kényszerül. Azt hiszem ez a felismerés fontos lépés a kapcsolatunkat illetően. Mert ezen is gondolkodtam. Amíg haza nem jöttem, azt gondoltam, hogy jó kapcsolatom van az anyámmal és nagyon szeretem. De aztán rájöttem, hogy azért volt jó a kapcsolatom vele az elmúlt 10 évben, mert nem volt kapcsolatom vele. Amikor Anitával éltem, átmentem félévente egyszer, ugyan így volt, amikor Angliában dolgoztam. Azokra a pici találkozásokra tudott anya lenni én meg felnőtt-gyerek. De haza jöttem és úgy éreztem be kell pótolnom az elmúlt 10 évet és valós kapcsolatot keresni vele és a legnagyobb megdöbbenésemre nem találtam, s egyre csak kerestem és próbálkoztam és helyette a szőnyeg alá sepert problémákkal szembesültem. Abból viszont rengeteggel.
- Tudod még szeretni?
- Tudom, persze. De azt hiszem erre, megint csak Kurt Vonnegut adta a legjobb megoldást: "A szeretetet nem keresi az ember, hanem találja. Véleményem szerint ostobaság kutatni utána, meg aztán igen gyakran ártalmas is. Szívből kívánom, bárcsak mindazok, akik a közhit szerint szeretni tartoznak egymást, így szólnának egymáshoz két pofon között: - Egy kicsit kevesebb szeretetet, ha lehetséges, és egy kicsit több elemi tisztességet." Részvéttel is vagyok iránta, mert mint már azt megvitattuk, a csaló nem tudatosan választja a szerepét, hanem egy értékrendi válság eredménye. Így arra jutottam, a kevesebb néha több is tud lenni. Anyu esetében kifejezetten.
- Akkor ki lehet Kőmíves Kelemenné?
- Hát igen, szóval törtem ezen még a fejemet. Sajnos én lassan gondolkodom. Aztán eszembe jutott, hogy egyszer mintha mondtam is volna, hogy a külső dolgok azok külső dolgok, a belső dolgok pedig belső dolgok. A háromszög egy zárt alakzat. Itt egy picit el is kanyarodtam Kőmíves Kelemennétől. Mindent egy háromszögbe rakok, s mit is jelenthet ez a háromszög. Először a Maslow-féle szükséglet piramisra gondoltam, ami elég ijesztő lenne a sémáim miatt, tudjuk mit írtunk legalulra. De nem érzem azt, hogy bármelyikünknek is a legalapvetőbb szükségleti fokára ilyesmi tartozna. Szóval googliztam, hátha az internet elhozza a megvilágosodást.
- És elhozta?
- Hát igenis meg nem is. Rengeteg jelentése van, az első a legtöbb helyen a szentháromság: Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek. Ezt az én esetemben ki is húzhatjuk. Aztán lehet a hold ciklusai: fogyatkozás, növekedés és telihold. Szeretem a holdat, de ez sem releváns. A következő viszont tetszett: Szellem (mint spirit) Elme és Test. Ha minden egyben van, akkor kapjuk meg a háromszög csúcsát, avagy magasan funkcionálok. Az alsó két talp pedig a test és az elme. Írtunk is erről a felfedezésről, nem? Hogy egy pszichomókus-kutató mit írt a tudatalattiról és hogy a legtöbb belső konfliktus onnan ered, hogy a test harcol a homoklebennyel, a homloklebeny már szeretne másként reagálni, de a test azt mondja: már ezerszer voltam ebben a szituációban, ezt így kell megoldani. Szóval azt gondolom, hogy az egy disszociációs háromszög. A legtetején minden egyben és kapcsolatban vagyok a külvilággal, aztán ha baj van, megpróbálom végig gondolni, aztán az én részeimmel megdumálni, aztán ha sorozatban nem sikerül és összeveszünk akkor teljesen szétcsúszunk és mielőtt minden elfekededne, jön a Renegát. Ő szakít, felmond és ott hagy szituációkat, amikhez mi görcsösen ragaszkodunk, de nem tudunk megoldani. Aztán mi haragszunk rá, ő meg haragszik ránk. Szóval itt jöttem rá, hogy az összes szereplő én vagyok.
- Te vagy Kőmíves Kelemenné?
- Is. Én vagyok a munkamániás, a csaló, a mártír, aki lóhalálában rohan a vesztébe, s a meghasadt szívű gyerek és a félig befejezett vár is. Itt egy picit dühös lettem, természetesen magamra. Aztán elolvastam még egyszer az eredeti balladát és megint egy fontos felfedezésre jutottam.
- Nagyon sok felfedezésed volt az elmúlt napban... mi a legfontosabb?
- Hogy ezt a hülyeséget, hogy valamelyikük feleségének a hamuját bele kell keverni a habarcsba, ezt senki nem mondta nekik, se Isten, se ördög, se kósza látomás. Ezek pár nap sikertelenség után, ahelyett, hogy új habarcs alapanyagot szereztek volna, inkább feláldoztak egy embert. Fogtechnikában az első dolog, amit megtanítottak nekünk, hogy tartsuk be mindig a technológia utasításokat.
- De abba hagytad a fogtechnikát.
- Ja, mert senki nem tartotta be a technológiai utasításokat és szarból nem lehet várat építeni. Nem jók ezek a régi történetek Anonymous, tele vannak irracionális erőszakkal, büntetéssel és áldozatokkal. Én a mostani meséket sokkal jobban szeretem.
- Néha azt is meg kell érteni, hogy honnan jöttünk, miben hibáztunk és át is kell éreznünk egyes szereplők helyzetét, hogy jobb megoldást találjunk. Melyik a kedvenc mostani meséd egyébként?
- A húgommal az új Aladdint nagyon szeretjük, vagy háromszor megnéztük már. Kicsi Orsinak van is belőle egy kedvenc dala: Speechless.
- Ez tényleg jó mese és a dal is szép.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.