G.-t megint utálom. Intimitás közben úgy megszorította a mellemet, hogy még most is fáj. Azonnal rászóltam, abbahagyta, bocsánatot kért, én meg gondolatban véres-pépesre vertem volna a fejét két másodperc erejéig.
Magamban gondolkodom, hogy ez vajon a winnicotti rossz anyai mell projektálódott-e felém, amit szét akart trancsírozni, én meg gondolatban a tehetetlen agressziót, vagy csak túl gondolom megint.
Felírom, hogy erről kéne tudatosan beszélgetni, mármint nem az anyai mellről, hanem, hogy mennyire van tudatában annak, hogy ezzel fájdalmat is tud okozni és nem szeretném, ha olyan dolgokat csinálna, ami nekem fájdalmat okozhat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.