Holotrop Légzés III

Ma 40 percnyi holotrop légzést végeztem, tehát ez 10 perccel hosszabb volt a szokásosnál. A légzés visszatartásnál, a második kör után éreztem, hogy a gyomromban már nem űr tátong. Van, amikor szorongok vagy félek, s azt érezem, hogy űr van a gyomromban, mert folyamatosan nyomom lefelé az érzéseimet. De most ennek pont az ellenkezőjét tapasztalom, hogy nem egy űr vagyok, hanem egy komplett atomerőmű, és ez az űr a gyomromban valami forró, bugyborékoló, szédítő energiává változott, és ez átformáló élmény volt. Vagy legalábbis nem tudom, hogyan írjam le jobban, amikor pont az ellenkezőjét érzed, mint, ami eddig volt önmagam megtapasztalása: hogy képes vagy egy űrt erőművé alakítani.

Aztán a harmadik lélegzet visszatartásnál éreztem, hogy ezeket az energiákat nem csak a gyomromba tudom összegyűjteni, hanem a combomba, a karomba. A karjaim nagyon furcsának tűntek. Tudom, hogy ez a tapasztalat általában homárkéz szindrómát vagy ilyesmit okoz, de a kezem olyan volt, mintha merev lenne, merev és dermedt a sok energiától. És éreztem, hogy a koponya üregeim, nem tudom, mintha a koponyámban rezonált volna az energia. Ez is óriási élmény volt.

És akkor az utolsó résznél, azt hittem az egész testem, nos, nem egészen, de úgy éreztem, hogy remegek az energiától, és lelki szemeimben fényt láttam, hatalmas fényt, amely összegyűlt és kitágul a vörös részecskék árnyalataival, és hogy mi vagyunk mind ez a hatalmas energiaáramlás vagy energiagömb, és hogy egy nagyobb energiaáramlásba áramolunk, és atya-gatya, mi vagyunk, úgy éreztem, én személy szerint az vagyok, de úgy éreztem, ez nem csak én személy szerint, de mindenki, minden élőlény ez az energia, ez az energiaáramlás. Nem vagyok biztos a tárgyakban, de az biztos, hogy megvan a maguk energiája, csak sokkal lassabban áramlik. Tehát mi vagyunk ezek az energiák... nos, én nem vagyok vallásos, de mintha lenne egy Forrás-energia, és mindannyian összefonódunk vele, és ez alázatossá tett, mert látni a saját energiáimat olyan volt, mint hihetetlen látni a benne rejlő lehetőségeket, de a Forrással kapcsolódni, szerénységre késztet, és a felismerés, hogy mindannyian részei vagyunk ennek a Forrásnak, még megdöbbentőbb volt, hogy a Forrás mindannyiunkban van, mert mindannyian a részei vagyunk. energetikai szinten egymásnak, de a Forrás nagyobb, mint mi, mert több, mint a mi egészünk, több mindent érint, mint minket. Nem tudom, hogy ennek van-e értelme.

És akkor volt egy nagyon fontos tapasztalatom, és arra jöttem rá, hogy van valami blokk a bal térdemben és a bal csípőmben, ami gondokat okoz a jobb oldalamon a hasban és a hátamban. Olyan, mintha az izmok túl merevek lennének leragadva, vagy nem tudom, mintha egy blokk lenne, vagy valami, amit nem tudom, hogy hogyan nevezzek el, és azt gondolom, hogy keresnem kéne egy kineziológust, aki fel tudja oldani a blokkolást. Úgy értem, gondoltam, de elég nagy sületlenségeket tudok összehordani.

Aztán azt is gondoltam, hogy jó helyen vagyok a megfelelő időben, és rengeteg energiám van, amit felhasználhatok... nem tudom, mire használjam ezt a hatalmas erőt. De hatalmas hatalmam van, hogy másoknak is segítsek önmaguk hatalmát visszaszerezni. Fogalmam sincs, hogyan. Talán ez adta az ötletet, hogy alázatosabb legyek, mert erős vagyok. És hogy ne legyek áldozata saját elképzeléseimnek, hogy nem vagyok méltó. És a legjobb, amit tehetek, hogy... nem is azt tudom mondani, hogy segíts másoknak, hogy kiaknázzák a saját energiáikat, hanem hogy... és még csak ne is irányítsd őket, hanem... segíts másoknak elgondolkodni a saját erőjükkel kapcsolatos tapasztalataikon. Azt hiszem, ez az, amire az a tapasztalás késztet, hogy tegyek, segítsek másoknak elgondolkodni a saját erejükön.