Pénzfalak és tengeralattjárók - álom

Két álmom is volt, az egyikben repültem egy társammal együtt, felderítésen voltam, berepültünk egy több kilométer hosszú épületbe, ahol bársony dobozokból épített fal kígyózott végig az épületen. A bársony dobozokban pénz volt, uzsorával beszedett pénzek. Az épületet öreg komornyikok szolgálták ki, vették át a pénzes dobozokat az ajtókon keresztül és tették a megfelelő helyre a falban. Egy észrevett minket és antik muskétájával elkezdett ránk lövöldözni, az álom további része arról szólt, hogy a társammal, hogyan sikerült kirepülni az épületből.

A második álmomnak sem emlékszem az előzményeire, egy zoom meetingen vagyunk, a parancsnok éppen eligazítást kér, mondtam, hogy valami nem sikerült, anyu is megjelenik a képernyőn, hogy ő megnyitotta a tér/idő kapukat, pontosan oda kerülhetünk, ahová menni szeretnénk. Épp mondani akarom neki, hogy hagyjuk ezt a hülyeséget, ezek a módszerek nem működnek. Anyu képernyője kinagyítódik a monitoron és egy tengerfeneket mutat, majd elkezd beömleni a víz és kisvártatva a tengerfenekére kerülök, egy pillanatra megijedek, hogy se búvárruha, se levegőm nincs, de aztán azt veszem észre, hogy úgy látszik szükségem sincs rá.
Rádión kapom az utasítást, hogy az ellenség víz alatti bázisát foglaljam el. Nem értem, hogy milyen bázist, amikor itt nincs semmi.... Majd víz alatti járművek és katonák jelennek meg és egy hadiszállást kezdenek építeni... Én tetszhalottnak tetetem magamat a nagy nyüzsgésben, mert ez tűnt logikusnak az álomban.
Egy katona mellettem vesz fel lövész pozíciót, észre veszi a testemet, de hullaként kezel, mert nem talál pulzust.
Amikor kiismerem magamat, mozgásba lendülök, a lövész pozícióban lévő katonának eltöröm a nyakát. Elveszem a fegyverét és a kialakításban lévő bázis belsejébe hatolok. Egy katona egy női és kislány túszt próbál betuszkolni egy cellába, megölöm a katonát és hezitálok, hogy a túszok fontosabbak, mint a bázis elfoglalása, mert meg fognak fulladni a víz alatt, karon ragadom őket és noszogatom őket, hogy ússzanak a felszín felé, de mivel nem úsznak újra rájuk nézek és azt látom, hogy ők nem emberek, hanem életnagyságú Barbie babák. Itt kicsit WTF lett az egész és felébredtem.